Nos. Tegnap megint foglalkoztam Remivel. Kicsit futtattam, aztán ráraktam a nyeregalátétet, a (kantár)szárakkal felkötöttem rá. Meg sem kottyant neki. Gondolom, hasonlít a takaróhoz, csak kicsit rövidebb. Következőnek (a jövő héten) a nyerget teszem fel, de nem húzom meg a hevedert, sőt fel sem teszem. Visszatérve, nyeregalátét után kiváncsiságból csak úgy, csupaszon (nem volt rajta a szár és a kantárhoz sem kapcsolódott) megmutattam neki a Kristály zabláját. Tetszett neki, így a félelmeim alaptalanok voltak szerencsére. Majd feltettem zabla nélkül Krist kantárját, és úgy a kantárra a zablát, és megállapítottam, hogy nagy az egész cucc, ugyanis Kristnek ilyen fogat-zablája van (nem szoktam bekötni a láncot), de úgy vélem egy csikózablával már jó lesz neki a felszerelés. Holnap megyünk zablát venni. Csikózablát vagy olívat gondoltam. De semmiképp almás ízüt. :D
Kész az új design, ami szerintem igen sokáig fent fog maradni, mert naagyon tetszik. Igaz, inkább a css-t kedvelem. A színeket nem változtattam, csak a betűtípust, stílust meg a méretet. Szerintem nagyon jó lett. Mondjuk a menüvel egy icipicit nem vagyok kibékülve, de ez hanyagolható. És úgy döntöttem, hogy ez a stílus maradni fog, csupán a fejléc változik, vagyis csak a ló vagy a kép benne.
Próbálom magam utolérni. Vagyis a régi kinézetek printscreenjeit feltöltöm és felrakom, aztán majd megcsinálom az elite képeket, meg szerintem fogok hozni egy fotóblogot is. A jó idő meghozza a kedvem a fényképezéshez. :D
Úgy érzem, én is és Remi is megértünk arra, hogy elkezdjük egymást tanítani. Én a lovaglásra, vagyis az előkészítésre, ő pedig a hibákra. Így már szombat óta 6-tól foglalkozok vele. Azért a hat órát választottam, mert akkor nyáron hűvös is lesz már, és a suliból is max. 5-kor érek haza, így a foglalkozás előtt tudok egy kicsit pihenni. Ezeket az "órákat" próbálom minél kreatívabbra csinálni, hogy ne unja meg. Első alkalommal csupán a körkarámban futkározott körbe-körbe. Második alkalommal, vagyis vasárnap már ismertettem a futószárral (amit azóta minden "óra" végén használok). Hétfőn az esernyővel találkozott, elég nagy sikerrel. :) Ma pedig Kristály pataharangját tettem rá. Most egy ideig ezeket fogom felváltva újra elővenni. Utána majd jön a nejlon, a fólia meg az egyéb "veszélyes" érdekességek. Remi igen ügyes, és miután lefuttattam, eléggé lehet kezelni. :D
Úgy döntöttem, hogy mivel igazán most fog fellendülni a blogolásom a lovakkal és a kutyákkal kapcsolatban és nem akarom a hétköznapi dolgaimmal összekeverni azért, hogy ha majd egyszer visszanézem a dolgokat, akkor csak azok legyenek meg. Úgy gondolom ezek a bejegyzések, adnak majd némi tanácsot róluk a jövőre nézve. Szóval a dolog nem vész el, majd ha lesz kedvem és ihletem, akkor majd csinálok egy egyszerű designt és CSAK blogot fogok írni. A többi cikk persze fent marad. Najó, lehet hogy esős napokon majd becsúszik egy-egy cikk.
Elegem van, azt hiszem, mélyponton vagyok. Ez a design kb. két napig tetszett, most már csak tűröm. Jobban tetszik a blogomon levő design. Ha megnyugtattok, hogy nem érdekel benneteket, milyen design van fent, akkor nem fogok küzdeni érte, csupán felteszek egy egyszerűet és kész. Hogy is mondjam, a mostani nem ragad úgy meg. Azt hiszem egy kicsit félre vonulok a blogomra és békén hagyom a Csikeszt. Muszály összeszednem a gondolataimat, mielőtt még elhamarkodott döntést teszek az oldallal kapcsolatban. Ez az idő lehet, hogy egy hétvége vagy egy hét, vagy talán kettő. Nem tudom. Minden esetre senki ne vegyen le a cseréről. Addig itt megtaláltok: mascarpone
Nos, régen írtam, hogy lehet, majd hozok meglepetést, ha úgy döntöm, hogy felfedem, hogy micsoda. És hát, úgy döntöttem, hogy megmutatom.
Blogot írok már egy ideje. Ha esetleg ide nem írok, ott olvashattok napjaimról, érzéseimről. Ott dorka vagyok.
A ló már kb. 55 millió évvel ezelőtt is létezett. Az akkori ló még csak róka méretű volt és lábszerkezete 
egyáltalán nem hasonlított a mai lóéra. Régen teljesen mást evett, mint most, bár akkor is növényevő volt: tápláléka a lomb és a cserjék voltak. • Feltehetőleg i.e 5. évezredben háziasítottak lovat, és azóta a társunk a ló. Az ember egyre inkább a birtokába vette, felismerte, hogy milyen nagy segítsége lehet számára e csodálatos négylábú. Ám sokan sajnos inkább emberbarát istállóban tartják a lovat, mintsem azt nézik, hogy mi a biztonsságos a ló számára és hogy mi a legtermészetesebb neki. • Az emberek már igen régóta lovagolnak, ugyanis csak lóháton tudtak nagyobb távokat megtenni. Először szőrén ülték meg a lovat, főként az indiánok, majd később kialakult a személyre szabott nyereg, ami az évszázadok során alakult ki olyanra, amilyen most. • Az idők során a lovasok egymással versenyeztek különböző formában. Van aki idomított, mások viszont a különböző tárgyakból összetákolt akadályokat ugratta át, 
megint mások a bátorságukat fitogtatták a vágtázó lovon, miközben érdekes mutatványokat mutattak be. • Az emberek először "tudatlanul" keresztezték a lovakat, majd az idők során elkezdték kívánságai szerint tudatosan párosítani őket, bár a tenyésztést nagyban befolyásolja a mai napig a divat. A 18. század óta rendszerezik őket. Mára már több, mint 300 fajta él szerte az egész Földön.
Mikor kezdjünk lovagolni?
A lovaglás már nagyon kicsi korban elkezdhető, nincs korhatár. A kicsiket általában futószáron körbe-körbe vezetgetik és kialakítják a helyes ülést, ezeket apró, vagy kicsi termetű pónikon kezdik el, lásd: shetlandi. 
A nagyobbaknak a helyes ülést, és a helyes szártartást, laza ülést, és a ló megállítását, elindítását, s az irányítását tanítják meg. Ha a lovas tíz éves vagy annál több, akkor ajánlatos a nagyobb testű lovat alá ültetni. • Már öregkorban is lehet lovagolni. Minden lovas, általában – de változó – , két év alatt elsajátítja az alapokat, s minden alap tudást megtanul. Azután már komolyabban is elmélyedhet a lovaglásban, választhat szakágakat, s indulhat versenyeken. Tizenhat és tizennyolc évesen a komolyabb versenyeken is összemérheti tudását más lovasokkal. tovább »
Betelt!